2015. augusztus 20., csütörtök


 Üdvözlet az olvasónak!

Már 4 hónapja nem jelentkeztem új képpel, bizony a nyáron kevés időm volt az "alkotásra"....
Ha volt egy kis időm és nyugalmam, festettem. De ez egy olyan tevékenység, amihez félórára nem érdemes hozzákezdeni, hacsak nem akarsz csomó festéket elpocsékolni...
Befejeztem először is azt  a képet, amit a rajzszakkörön készítettem több foglalkozáson át, majd  a saját fotóimból választottam témát, szakmámnak megfelelően vizeseket.
Amúgy is izgat a kérdés, hogy lehet  a vízfelületet plasztikusan ábrázolni. Azt hiszem, ez lassan alakul, de most a szabálytalan felületek térhatásának megfelelő ábrázolását tűztem ki célul. ezen még van mit alakítani!

A technika továbbra is akril, akvarellpapírra, vagy farostlemezre. Problémát okoz, hogy a festékes tubusok tetejét sokszor nem lehet kézzel letekerni, ezért már több kupak elrepedt... És a kész képek fotózása sem egyszerű, mivel a hígítatlan rétegben felvitt festék fényes, így sokszor fénylik a fotón, váratlan helyeken. Egész más hatást ad, mint élőben....

Nézzétek a befejezett képeket:

Ez az uszadékfa a legnagyobb méretű kép, 45-70 cm, ez a rajzszakkörös munka, egy a neten talált fotóról készült. Kisebb változatát az előző bejegyzésemben már láthattá
tok.

Uszadékfa (akril, akverell papíron)

A következő képem egy korábbi kirándulásunk emléke,  a Leveleki tóról készült, egy finom fürdés után, amikor a készülő vihar elől kellett hazaigyekeznünk.

Leveleki tó vihar előtti naplemente (akril, akvarellpapíron, 25x35)
Ez idei nyári emlék a Balcsiról. Azon pár napot fogtuk ki, amikor épp nem volt strandidő, így volt idő a tó utolérhetetlen zöldjét csodálni, és megihletett a parti kövek színkavalkádja...

Balatoni színes kövek (akril, akvarellpapíron, 25x35)


Már régóta kerestem olyan témát, ami tetszhetne a volt munkahelyemnek, így akadtam a Szamosról készült fotómra.           

Szamos kisvíznél (akril, farostlemezen, 40x50)


Mindegyik képet sokszor javítgattam, szokásos módszeremmel, mely szerint este festek, reggel megnézem, mi az amit másképp kellene...  Úgy gondolom, már megmutathatóak, de még a tanárom nem látta...

Készül most egy újabb balatonos emlékkép is, ahol a szürke felhők közül kikandikáló kék égdarabok tükröződtek a tavon, egy vitorlás előtt... Nagyon szép látvány volt a móló végéről. Még kel pár nap a befejezéséhez...